Vasárnapi evangélium (Mk 4,26-34)

A növekvő vetés

 ²⁶Azután ezt mondta: "Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. ²⁷Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan. ²⁸A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. ²⁹Mikor a termés beérik, rögtön fogja a sarlót, mert itt az aratás."

A mustármag

 ³⁰Majd így folytatta: "Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen hasonlattal szemléltessük? ³¹Olyan, mint a mustármag. Amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál. ³²De aztán, hogy elvetették, egyre nő, és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Akkora ágakat hajt, hogy az égi madarak árnyékában tanyáznak." ³³Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik a tanítást, hogy megértsék. ³⁴Példabeszéd nélkül nem tanított. Mikor tanítványaival magukra maradtak, mindent megmagyarázott nekik.