Húsvét 3. vasárnapja (Lk 24,35-48)

³⁵Erre ők is beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel a kenyértöréskor.

Jézus megjelenik az apostoloknak

 ³⁶Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" ³⁷Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. ³⁸De ő így szólt hozzájuk: "Miért ijedtetek meg, s miért támad kétely szívetekben? ³⁹Nézzétek meg a kezem és a lábam! Én vagyok. Tapogassatok meg és lássatok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de mint látjátok, nekem van." ⁴⁰Ezután megmutatta nekik kezét és lábát. ⁴¹De örömükben még mindig nem mertek hinni és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: "Van itt valami ennivalótok?" ⁴²Adtak neki egy darab sült halat. ⁴³Fogta és a szemük láttára evett belőle.

Jézus utolsó szavai

 ⁴⁴Aztán így szólt hozzájuk: "Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak." ⁴⁵Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat, s így folytatta: ⁴⁶"Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból. ⁴⁷Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni minden népnek Jeruzsálemtől kezdve. ⁴⁸Ti tanúi vagytok ezeknek.